Bruttó 3-3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj árát a Mol. A 95-ös benzin átlagára 322-323 forintra, a gázolajé 344-345 forintra esett.

Legutóbb szerdán volt csökkenés, akkor 5-5 forint.

A benzin szeptember elején még 420 forintba került. Az utóbbi négy hónapban mintegy 100 forinttal csökkent az ára.

A benzinár több éve nem mozgott 320 forint körül, legutóbb 2010 február végén kellett 318 forintot fizetni egy literért. A gázolaj utoljára 2010 december végén került 345 forintba.

Ha egy magyarországi (.hu-s) webcímet szeretett volna valaki regisztrálni, éveken, sőt évtizedeken át a világ egyik legnehézkesebb folyamatával találkozott. Ma végre felnőttünk az internethez.

Eddig a „.hu”-s webcímeket eddig kizárólag papíralapon lehetett beregisztrálni, semmiféleképpen nem spórolhatta meg a papírmunkát, aki új oldalt szeretett volna magának, saját fődomainnel – miközben a .com webcímek regisztrációja például néhány kattintásból áll. A mától hatályos szabályozás véget vet a papírmániás magyar rendszernek, végre lehetőség van teljesen elektronikus úton is domaint regisztrálni.

Jelentős mértékben javulni fognak a köridők a 2015-ös szezonban – véli a Forma–1 hivatalos gumibeszállítója, a Pirelli.

A 2014-es átfogó szabályváltozásoknak köszönhetően a múlt évben a korábbiakhoz képest jelentősen lassultak a Forma–1-es autók, amiért a sportág számos kritikát kapott. Mindez elsősorban az aerodinamika átalakulásával lecsökkent leszorítóerőnek, valamint a motorok megváltozásának köszönhető.

A lassulásban ugyanakkor némi szerepet játszottak a Pirelli, a 2013-asnál keményebb, s ezáltal lassabb abroncsai is. Az olasz gumicég az előző évnek – a korábbi hibákból tanulva – konzervatívabb hozzáállással vágott neki, mivel nem volt biztos abban, pontosan milyen hatással is lesz a megnövekedett forgatónyomaték és a kisebb leszorítóerő a gumikra.

2015-nek viszont már több ismerettel tarsolyukban vághatnak neki – magabiztosabban. Paul Hembery, a cég sportigazgatója arra számít, idén jelentősen gyorsulnak majd az autók. „Az elmúlt szezonban a motorgyártók, a csapatok és mi magunk is rengeteget tanultunk. Így rendkívül érdekes lesz látni, mi vár majd ránk Ausztráliában. Csak akkor kapunk pontos képet a változások hatásairól” – nyilatkozta az orosz f1news.ru című portálnak.

„A Pirellinek már most pontosabb információi vannak arról, mire számíthatunk a következő szezonban, és annyit mondhatok, hogy lesznek nagyon érdekes dolgok – és akkor még finoman fogalmaztam. Jelentős tempójavulásra számítunk, és ha azt is figyelembe vesszük, mennyit javulnak átlagban a köridők egy szezon alatt, szerintem 2015 végére már közel fogunk kerülni a rekorddöntésekhez” – jósolta a brit szakember.

Január elsején vezették be az új pénzt, annak ellenére, hogy a közös fizetőeszköz kritikák sortüzét kapta egy seregnyi közgazdásztól.

A litvánoknak a pezsgő és a fogadalmak mellett mást is hozott az új év: 2015. január 1-jén bevezették az eurót. Ezzel az Európai Unió 28 tagállamának több mint kétharmada, 19 használja a közös fizetőeszközt.

Elsőkből az utolsók

A „balti hármak” közül – Észtország és Lettország után – Litvánia harmadikként csatlakozott az eurózónához. Csak egy hajszál választotta el attól, hogy elsőként teljesítse közülük a bevezetéshez szükséges maastrichti követelményeket, és 2007-től eurót használjon. Egy kivétellel minden feltételnek megfelelt, de az inflációs célon egyetlen tized százalékponttal túllőtt. Később a pénzügyi és gazdasági válság miatt esett el a lehetőségtől, és lemaradt a 2011-ben váltó Észtország, valamint a 2014 óta eurót használó Lettország mögött.

Nincs nagy lelkesedés

Rengeteg közgazdász támadja az eurót. A tekintélyes Bruegel think tank egy december 22-i ismertetője például úgy fogalmaz, hogy az eltérő gazdasági trendeket felmutató országok „széttépik a közös fizetőeszköz szövetét”, és az eurózóna soha véget nem érő válságokba” ragadt bele.
Jelenleg nem is nagyon látszik, ki akarná követni a litvánokat. Elvileg mindenkinek kötelező lenne előbb-utóbb áttérnie az euróra az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve.

• Dánia az egyetlen ország, amelyik Litvánia mellett mégis belépett az euró „előszobájába”, az ERM II. árfolyam-mechanizmusba.
• Svédország oldja meg a legegyszerűbben a kimaradást: szándékosan megsérti a technikai feltételeket.

Az orosz árnyékban élő baltiak sem feltétlenül gazdasági megfontolásokból váltottak. „Jelképes másodlagos jelentése van: úgy tekintünk magunkra, mint akik a lehető legjobban integrálódnak Európába” – jelentette ki Rolandas Kriščiūnas litván külügyminiszter-helyettes, arra utalva, hogy az európai egység védelmet ad nekik Moszkvával szemben.