2015 január elsejétől tilos lesz a szoláriumhasználat Ausztrália nagy részén, írja az MTI. Brazília után Ausztrália lesz a második ország, ahol a szoláriumokat betiltják.

Ausztráliában nagyon gyakori a bőrrák. Az ország három lakójából kettőnél állapítanak meg bőrrákot 70 éves kora előtt. Ez két-háromszorosa a Kanadában, az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában mért aránynak. 2011-ben több mint 2000 ausztrál ember halt meg bőrrákban. Kétharmaduknak melanómája volt.

„Queenslandben a legmagasabb a bőrrákos megbetegedések aránya a világon. A rosszindulatú melanóma és a szoláriumozás közötti összefüggés nem vonható kétségbe” – mondta a megbízott egészségügyi miniszter, Mark McArdle.

A fiatalkorúakat már több európai ország és az Egyesült Államok is eltiltotta a szoláriumhasználattól.
Ausztrálián belül a teljes tiltás Új-Dél-Walesben, Victoriában, Dél-Ausztráliában, Tasmániában, Queenslandben és a főváros területén lép életbe.

Belize híres természeti képződményéből, a Kék Lyukként is ismert víz alatti barlangból és környékéről vettek kőzetmintát amerikai kutatók. Ezek alapján megállapították, hogy időszámításunk előtt 800 és 900 között a térséget szélsőséges szárazság sújtotta. Ez éppen arra az időre esik, amikor a maja társadalom először felbomlott. Miután visszatértek az esők, a maják északabbra vándoroltak, de néhány évszázaddal később újra eltűntek – ami megint egybeesett egy hosszabb száraz időszakkal.

Bár nem a mostani kutatás az első, amelyik a szárazsághoz köti az indián törzs bukását, az új eredmények megerősítik a feltételezést, hogy az aszályok okozták az eltűnésüket. André Droxler szerint, aki a Rice University tudósaként a tanulmány egyik szerzője, az adatok azért is meggyőzőek, mert az egykori maja területek számos pontjáról gyűjtötték be hozzájuk a leleteket. Az utóbbi években egyre több kutatás mutatott rá a szárazság szerepére, de eddig mindegyik kisebb területre korlátozódott.

Az aszály fő oka a trópusi összeáramlási zóna (ITCZ) eltolódása lehetett. Ez az a terület az Egyenlítő környékén, ahol a két félgömb passzát rendszere találkozik. Az ITCZ nyáron általában ellátja csapadékkal a Yucatán-félszigetet, télen pedig délebbre húzódik. Több tudós szerint a maják eltűnése idején ez az időjárási rendszer teljesen elkerülhette a félszigetet, ami annak időleges kiszáradásához vezetett.

Rekordszámban költöznek Londonba válság sújtotta hazájukból a legtehetősebb oroszok, kihasználva a brit „befektetői vízum” nyújtotta lehetőségeket. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lapra hivatkozva az MTI azt írja, hogy január és szeptember között 69 százalékkal több ilyen brit vízumot állítottak ki orosz kérelmezőknek, mint a tavalyi azonos időszakban.

Az idei első kilenc hónapban 162 orosz pénzember költözött e különleges letelepedési engedéllyel Nagy-Britanniába; 2013 januárja és szeptembere között 96-an éltek a „milliomosvízumnak” is nevezett kedvezménnyel. Az adatok szerint különösen március után ugrott meg az orosz kérelmezők száma, amikor a Nyugat az első szankciókat érvénybe léptette Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt.

A brit kormány 2008 óta kínál tartós letelepülésre jogosító engedélyeket olyan kérelmezőknek, akik milliós nagy-britanniai befektetésekre vállalnak kötelezettséget. A könnyített vízumszabályok értelmében azok a külföldiek, akik legalább kétmillió fontot (800 millió forintot) fektetnek be a brit gazdaságban, öt évig maradhatnak Nagy-Britanniában. Ha ezen időhatár után is fenntartják befektetéseiket, akkor már határozatlan idejű tartózkodásra kapnak engedélyt, a hatodik év után pedig brit állampolgárságért is folyamodhatnak.

Ötmillió font (kétmilliárd forint) értékű befektetés esetén már három év után, tízmillió font (négymilliárd forint) befektetéssel már két év után megkapható a határozatlan idejű tartózkodási engedély, és e két utóbbi esetben a brit állampolgársági folyamodvány benyújtásával sem kell még egy további évet várni. A milliomosvízum kérelmezőinek az előírások értelmében brit állampapírokba, vagy Nagy-Britanniában bejegyzett vállalatok részvényeibe kell befektetniük.

„Kapitális bukás volt a horvát kormány kísérlete arra, hogy zárva maradjanak az áruházak az országban: fél év kellett ahhoz, hogy belássák kár szembe menni a vásárlók, a kereskedők és a munkavállalók érdekeivel” − írja a napi.hu.

2008 közepén, engedve a katolikus egyház felől érkező nyomásnak a horvát parlament is elfogadta az üzletek vasárnapi zárvatartásáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény, ahogy a magyar parlamentben elfogadott is tett kivételeket: benzinkutak, pályaudvarok, kórházak, újságosok, virágárusok.

Az alkotmánybíróság végül a törvényt eltörölte, mondván:

• vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális
• szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban
• nem védi meg a munkavállalókat
• korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és – megint csak a kivételek miatt – a piaci versenyt.

Az októberi statisztikákból kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat, illetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson:
A kiskereskedelmi forgalom 2009 első félévében 15 százalékkal zuhant 2008 azonos időszakához képest.

A Washington Post azt írja, hogy a Google egy új adatvédelmi módszeren dolgozik, viszont a titkosítás bevezetése miatt a mostanáig opcionális jelszóválasztás kötelező lesz minden androidos készüléken. Így mások csak akkor használhatják az eszközeinket, ha ismerik a hozzájuk tartozó jelszavakat. A cég szóvivője elmondta, hogy az elmúlt három évben az Android csak felajánlotta az adatok jelszavas védelmét és titkosítását, de a következő verzió már kötelezővé teszi a használatát.

Mindenki eldöntheti hogy ez jó hír vagy rossz hír…………..

A Pukás Akadémiáról a Barcelona utánpótláscsapatába igazolt Tajti Mátyás arról számolt be Facebookon, hogy a spanyol és magyar képzésben nem a feladatok különböznek, hanem az intenzitás. Náluk minden vérre megy.

„Sokan azt hiszik, hogy itt olyan feladatokat csinálunk edzésen, amit máshol nem, és ezért ilyen jók itt a játékosok. Ez nem igaz!

Otthon is nagyjából ugyanolyan feladatokat csinálunk, mint itt. A különbség abban rejlik, ahogyan csináljuk az edzésen a feladatokat.
Itt kint a legovisabb feladatokat is maximális intenzitással csinálja mindenki, olyan gyorsan, amennyire csak lehet, és természetesen minél pontosabban is. Mindent, amit sprintben kéne futni, azt 100%-osan csinálják meg az itteniek. Ettől lesznek itt később sokkal gyorsabbak, mint a magyar játékosok.”

„És a legfontosabb a játék az edzés végén. Magyarországon mindenhol úgy van, hogy a végén a játék a szórakozás, nem vesszük komolyan… Pedig az edzés legfontosabb része a játék!

Barcelonában az edzés végén a játék nem szórakozás, itt vérre megy. Megpusztulnak a játékosok, hogy a játékot az ő csapatuk nyerje.
Minden egyes gyakorlatot úgy csinálnak és olyan gyorsasággal, mintha meccsen lennének. Ettől lesznek jobb játékosok, mint mi, nem attól, hogy ilyen-olyan kaját esznek és ilyen-olyan speckó gyakorlatokat csinálnak. Itt ilyen nincs, az egyetlen, ami van, az az edzés, amit komolyan vesznek, és tudják, hogy mit miért csinálnak. Hálás vagyok, hogy itt lehetek, és ezt a módszert tanulhatom!” – írta Tajti.

Az Index információi szerint a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bejelenti, fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt.

Az MNB pénteken minden további magyarázat nélkül küldött ki egy sajtótájékoztató meghívót, amelyből csupán annyi derült ki: lesz új magyar készpénz, így hétfőig elvileg mindenki találgathat, hogy csak új, az eddigieknél nagyobb címletet vezetnek-e be, vagy lecserélik az összes forgalomban lévő papírpénzt.

A pénzcserénél az esztétikai és biztonsági szempontok mellett nyilván az is nyom a latba, hogy milliárdokat spórolhat az állam a lakosságnál maradó régi bankjegyek be nem váltásával. A pénzcserével ráadásul ellenőrizhetik is a lakosságnál lévő vagyonokat. Azoknak pedig, akiknek nem legális forrásból volt nagyobb mennyiségű felhalmozott készpénze, más valutára kell váltania a régit, hogy újból forinthoz jusson, ami szintén nyereséget termel majd.

A lépéssel az is megkérdőjeleződik, hogy a belátható jövőben lesz eurója Magyarországnak.
A legutóbbi átfogó készpénzcserére az 1990-es években került sor, miután a korábbi avítt technikájú és részben elértéktelenedett magyar bankjegyek és érmék megértek a leváltásra. A legutóbbi teljes érme- és bankjegycsere hét évig tartott. Akkor a nettó költsége ennek – azaz amiből levonták már a jegybank pénzcseréből származó bevételeit – közel hárommilliárd forint volt.